Kain és Ábel: a bibliai őstörténetben Ádám és Éva fiai. - →Kain öccsének, →Ábelnek gyilkosa (Ter 4,1-16). Kain tette →Júdás csókjának, Ábel halála Krisztus halálának és a miseáldozatnak előképe. - Ikgr. Ábrázolják őket kisgyermekként Éva ölében v. Ádám segítőiként, amint földet művelnek. Önálló figuraként a pátr-k sorában jelennek meg. Attrib-aik: gabonakalász, ill. bárány (Freiburg im Breisgau, a Münster főkapuja, 14. sz. eleje). Életük leggyakrabban ábrázolt jelenetei: bemutatják áldozataikat (Ravenna, S. Vitale mozaikja, 6. sz.; Feldebrő, freskó az altp-ban, 12. sz.); Kain megöli Ábelt (Bertram mester, Grabow-i oltár, 1379 k., Hamburg; Hildesheim, dóm, bronzkapu, 1008-15). Egyes ábrázolásokon Ábel (a tiszt. jeléül) fedett kézzel végzi az áldozatbemutatást, Kain csupasz kézzel. Apokrif iratokból vett jelenet: a pásztor Lámech megöli Kaint (Modena, relief a dóm homlokzatán; Autun, St. Lazare, oszlopfejezet, 12. sz.). T.I.

Kirschbaum II:471. - KML 1986:160.